Értékhatározó – kavicstörténelem

2010 február 24. | Szerző: akinincs |

Legelsőbb is meg kellene határoznunk végre, hogy mi az arany, mi a gyémánt. Sokan azt hiszik, hogy az arany sárga nemesfém, drága, és sokféle értéktárgy készül belőle. A gyémántról pedig azt gondolják, hogy drágakő, amelyet speciális műhelyekben csiszolnak ékkővé. 

Akik ezt hiszik, azok azt is hiszik, hogy az aranynak, a gyémántnak koronként és társadalmanként más volt az értéke, illetve volt, amikor semmi értékkel nem bírt. Igazából tévednek, mert a formára és nem a fogalomra (tartalomra) koncentrálnak. Az arany és a gyémánt csupán jelkép, az érték örök fogalmának kifejeződése. “Arany” és “gyémánt” ugyanis minden korban, minden társadalomban volt (olyanban is, amiben nem ismerték sem a konkrét aranyat, sem a konkrét gyémántot), mert minden társadalomnak és kornak van saját aranya. Az egyik esetben ez kagyló volt, a másik esetben só, a harmadikban fűszer, a negyedikben kovakő, az ötödikben a mammut agyara.

Az arany ilyen értelemben az, ami ritka, nehezen megszerezhető, praktikus haszna nincs (nem mindig), közvetlenül nem szolgálja az életet (nélkülözhető), viszont jelkép, státuszszimbólum, a birtoklása rangot ad, vagy vallási, szellemi jelentéssel bír – de mindenképpen visszasugároz valamit a tulajdonosára. Értéke miatt praktikus, köznapi cikkekre cserélhető, és birtoklása sokszor fontosabb lehet, mint a mindennapi betevő (meghatározásom nem teljes, és nem minden esetre húzható rá – de ez nem is fontos).