Nácik és nők

2009 szeptember 2. | Szerző: akinincs |

Már többször szóba került, hogy miben különbözik a férfi és a nő általában. Gyakran azt érzem, azt tapasztalom, hogy a nőkkel szemben nem fogalmazódik meg az elvárás, hogy erkölcsi lényként kiálljanak, konfliktust vállaljanak. Egyesek ezt erénynek állítják be, és gyengéd leereszkedéssel kárhoztatják a férfiakat, hogy örökösen viaskodnak valamiért (Jega).

Nézzünk hát néhány szélsőséges példát arra, hogyan néz ki ennek a nőnek a megvalósulása! A példák kitaláltak ugyan, de reálisak, és sokkal köznapibbak, mint elsőre látszanak. Íme az “ideális” nők portréja:

– Lina Kruger felesége. Kruger már az elején belépett a náci pártba, és mint elhivatott mozgalmár, gyakran vett részt verekedésekben, erőszakos megmozdulásokban. Lina ezeket helytelenítette, de mivel a politika nem érdekelte, és mivel férjére felnézett, egyéb dologról nem alakított ki álláspontot.

A nácik népszerűségének és befolyásának növekedésével párhuzamosan Lina úgy érezte, hogy férje jól választott, és ez a kettejük jövőjére is pozitív hatással lesz. Kruger közben belépett az SS-be is, ahol rangot, fizetést kapott.

Hitler hatalomra kerülésével minden felgyorsult. Kruger folyamatosan emelkedett a ranglétrán, ami kiváltságokat és javakat jelentett, hivatali autót, sofőrt, szolgálati villát, kiemelt fizetést, kitüntetéseket.

Lina büszke volt, barátnői irigyelték, és sóvárogva méregették Krugert, akinek amúgy a belső ellenzék felszámolása tartozott a munkakörébe. Lina azonban ezzel nem akart foglalkozni, mert mint mondotta, a nő dolga a háztartás, a családdal való törődés.

Néha előfordult, hogy a Kruger SS-brigadeführer által elhurcoltatott értelmiségiek feleségei rátalálva a privát szférájára Linát is leszólították könyörgésükkel. Lina ilyenkor összerezzent, felháborodottan lerázta az asszonyokat, és zaklatottan panaszolta el a férjének, hogy mikkel rágalmazzák őket. A férj megnyugtatta feleségét, hogy intézkedik, és a bűnösök “elnyerik” büntetésüket. Lina megnyugodott, és boldog volt, hogy ilyen erős és hatalmas az ura – olyan férfias!

Kruger hatékonyságának is köszönhetően a belső ellenzék felszámolódott, és ő így munka nélkül maradt volna, ha főnökei nem becsülik szervezőkészségét: elismerésük jeleként áthelyezték a zsidó ügyekkel foglalkozó osztályra. Kruger itt is helytállt, felesége pedig egészen boldog volt, hogy ilyen sikeres a férje, a feljebbvalói is tehetségesnek látják, és így anyagi helyzetük, társadalmi megbecsülésük is egyre jobb lesz.

Lina élvezte, hogy felsőbb körökbe nyert bebocsátást, nagy emberek feleségeivel társaloghatott. Hízelgett neki, hogy az elithez tartozhat.

A háború végén Krugert letartóztatták, és emberiség elleni bűnök miatt vád alá helyezték. A Linát körülvevő biztonság egy csapásra megrendült. A börtönlátogatások alatt összetörve mondogatta férjének, hogy nem ezt érdemelték, és miért a jó, a hazaszerető embereknek kell bűnhődniük. Kruger ilyenkor megnyugtatta, hogy az egész csak a zsidók bosszúja, és az igazság győzni fog.

Krugert végül felakasztották, ám Lina mai napig ápolja emlékét, fotóját fő helyen őrzi a lakásban, és az életet igazságtalannak tartja. Nem hajlandó azonban egyetlen történeti művet sem elolvasni, amelyben férjének tevékenységét elemzik. Azt szokta mondani, hogy hazugságokkal és rágalmakkal nem akar foglalkozni.

– A másik oldalon Dietrich értelmiségi, aki érzékenysége és kifinomultsága folytán korán felfigyel a bontakozó náci pártra, és abban veszélyt szimatol. Politikailag aktív, amennyiben a politikát nem párthoz, hanem közéleti tevékenységhez kötjük. Cikkeket ír, rendezvényeket szervez, ahová prominens embereket hív meg, hogy véleményüket kifejtsék. Tevékenyen részt vesz közéleti vitakörökben.

Felesége, Paula, férjét szereti, ám közéleti tevékenységét nem támogatja, mert a következményektől fél. Neki a család az első, és nem is érti, hogy Dietrich miért foglalkozik olyan ügyekkel, “amelyekre befolyása úgysincs”, és csak célkeresztjébe kerül hitvány embereknek. Különben is, mire jó az örökös konfliktus?

Dietrich, ahogy erősödik a náci párt, úgy válik egyre eltökéltebbé. Mindenképpen szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy ez a párt milyen veszélyeket rejt magában, és mivel már korán felismeri valódi céljukat, félti az országot is.

Ilyen irányú állásfoglalásával egyre inkább magára marad. A nácik is felfigyelnek rá, és kezdetben csak az ablakait törik be utcakővel, később már előfordul, hogy megverik a nyílt utcán. Dietrichet azonban mindez nem megfélemlíti, hanem megerősíti, hogy meglátásai jók. Szervezkedésbe fog, felvilágosító kampányokat szervez, szórólapokat tervez.

Ennél a pontnál Paula elveszíti a türelmét, és férje szemére veti, hogy csak magával törődik, pedig a család a legfontosabb, és ha elveszíti az állását a politika miatt, akkor miből fognak megélni? Ez nem az ő dolguk egyébként sem! 

Dietrich azt válaszolja, hogy nem képes némán nézni az elszabaduló erőszakot, azt, hogy az ország a téboly felé tart. Paula megköszöni a választ, és beadja a válókeresetet. A válás után hozzámegy Frankhoz, aki hivatalnok, nincsenek erkölcsi tézisei, és jól keres. Paula szül neki három gyereket. Néhány év múlva értesül róla, hogy Dietrich meghalt egy koncentrációs táborban. Vállat von, némi részvétet érez, és kijelenti, hogy mindig mondta neki, csak a bajt keresi magának, és lám! A tanulságot levonja, és férjével belép a náci pártba.

Főnöke egy négyszemközti beszélgetésen mindentudó mosollyal közli Paulával, hogy a Párt értékeli, amiért még idejében elvált Dietrichtől, és ennek lesznek is pozitív következményei. Paula boldog a dicsérettől, és büszkén újságolja el férjének, hogy valószínűleg őt is elő fogják végre léptetni, úgyhogy talán nagyobb lakásba költözhetnek. 

“Aki kicsiben hű, az nagyban is az.” (Jézus)

 

Ezek a nők testesítik meg hát azt a típust, akit Jega és társnői favorizálnak. A nőt, akinek a legfontosabb a család, és azon kívül semmi. Elnéző mosollyal hagyják a férfiakra az örökös harcot, és nem tesznek különbséget krugerek és dietrichek között, ameddig azok biztosítják az igényeik teljesülését, és nem várnak tőlük állásfoglalást és kiállást………………..