<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>qui est nihil</provider_name><provider_url>https://quiestnihil.cafeblog.hu</provider_url><author_name>akinincs</author_name><author_url>https://quiestnihil.cafeblog.hu/author/akinincs/</author_url><title>Ellentmondások</title><html>&lt;P align=justify&gt;&lt;SPAN style=&quot;FONT-SIZE: 14px&quot;&gt;Azt gondolom, hogy egy tettet nagyon sokféle szempont alapján lehet megítélni. Fel lehet róni, hogy fájdalmat okozott, téves volt, rombolt, nem volt tekintettel másokra. Azonban, és ez nagyon fontos, a helyes cselekvésnek nem feltétele, hogy ne okozzon fájdalmat, hogy tévedhetetlen legyen, és alkalmazkodjon a többiekhez.&lt;/SPAN&gt;&lt;/P&gt;
&lt;P align=justify&gt;&lt;SPAN style=&quot;FONT-SIZE: 14px&quot;&gt;&lt;/SPAN&gt;&lt;SPAN style=&quot;FONT-SIZE: 14px&quot;&gt;A napokban hallottam egy remek megfogalmazást az egykori egészségügyi miniszter, Molnár Lajos szájából (itt és most lényegtelen, hogy mit gondolok felőle és ténykedése felől). Azt kérdezték tőle, hogy zavarta-e az a hatalmas antipátia, ami a hivatali pozíciójában felé irányult. Molnár Lajos válaszában elmondta, hogy ez nem számít, ugyanis már sokszor megfigyelte, hogy rendkívül kártékony emberek voltak nagyon népszerűek, és szeretnivalóak. Nem a szimpátia és a felé irányuló szeretet dönt afelől, hogy jó-e, helyes-e az, amit csinál. &lt;/SPAN&gt;&lt;/P&gt;
&lt;P align=justify&gt;&lt;SPAN style=&quot;FONT-SIZE: 14px&quot;&gt;Az már az én megfigyelésem, hogy olyan emberek, akik tehettek volna jót is, mert volt hozzá szívük és értelmük, azért váltak haszontalanná, mert&nbsp;fontosabb volt a számukra, hogy szeressék őket, ezért nem vállalták fel a szükséges konfliktusokat sem a környezetükkel.&nbsp;&lt;/SPAN&gt;&lt;/P&gt;</html><type>rich</type></oembed>