<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>qui est nihil</provider_name><provider_url>https://quiestnihil.cafeblog.hu</provider_url><author_name>akinincs</author_name><author_url>https://quiestnihil.cafeblog.hu/author/akinincs/</author_url><title>A bűntudat sajátja</title><html>&lt;P align=center&gt;&lt;SPAN style=&quot;FONT-SIZE: 15px&quot;&gt;Sokszor érzünk olyan múltbéli cselekedetünk felett bűntudatot, amelyet a másik fél már&nbsp;lehet, hogy jelentéktelen epizódként elfelejtett. &lt;/SPAN&gt;&lt;/P&gt;
&lt;P align=center&gt;&lt;SPAN style=&quot;FONT-SIZE: 15px&quot;&gt;Olyan is van, hogy bár a sértett megbocsát,&nbsp;ezt nem tudjuk elfogadni, mert nem tudunk magunknak megbocsátani. A lelkiismeretünk, a bennünk élő önvád erősebb, mint annak a gesztusa, akit az egész&nbsp;történet sújtott.&nbsp;&lt;/SPAN&gt;&lt;SPAN style=&quot;FONT-SIZE: 15px&quot;&gt;&nbsp;&lt;/SPAN&gt;&lt;/P&gt;</html><type>rich</type></oembed>